használ...

... az emelt adagú málnás görcsoldó.Ma alig sírt, de ugye ez nem garancia a nap és az este további részére.Holnap meg kitudja milyen hangulatban lesz.Tegnap már 2 adag tépszerre volt szükség annak ellenére hogy megint többnek érzem a mennyiséget és folyt is, foltot hagyva a pólómra.

Most 16:58 van.Nyűgös ismét.Egy picit szopizott és már megint nem szívta ki a ciciből a zsírdúsabb tejet, csak az elején lévő szomjoltó vizesebbet.Anyumék most kivitték sétálni.50ml lefejt tejet vittek el-most nem tápszert.De ez a mennyiség tegnap estétől apránként jött össze.Olvastam hogy ne öntsük össze a lefejt tejet és a két mellből sem mert más az íze, de 10ml-vel mi a fenét érnék, hogy itatnám azt meg vele, annyi cumisüveg sem létezik amennyi nekem ehhez kellene.De így is szépen elfogadja, nem látom problémának hogy csak azt az egy medelás tégelyt használom.Amíg nincs rá szükség addig bent van a hűtőben.Tegnap csak 10ml jött össze egész nap, így azt 24 óra elteltével kiöntöttem.Természetesen arra ügyelek hogy egy napon belül fogyassza el a hűtőben tartott lefejt tejet.

Megsemmisültem

Tegnapelőtt ritka rossz napja volt Jéemnek.Szinte egész nap sírt.Meglátogatott minket a nővérkéje, aki egy évvel fiatalabb nákam és van egy 13 éves fia.Már az sem esett jól hogy kérdezte hogy miért nem a tubusból nyomom a krémet a fenekére, miért kenek egy adagot a kézfejemre, nem hideg az, nem hűtőben tárolt.Ne vékonyan kenjem hanem jó vastagon, ne is látszódjon a feneke.A doki nem írt nekem fel krémet?De mondom igen, unguentum infantumot- na az szar, majd ő hoz nekem.De mondanom sem kell van itthon sudocrem, neogranormon és naturlandos popsivédő krém (nyuszi van a tubuson)-most ezt használom.
Este megjött Mackócska, persze megy a sírás ezerrel.Szélcső, infacol- amitől zöldet kakil- beszól hogy rosszul csinálom.Itt elsüllyedtem, megszűntem nőnek és anyának lenni.Órákig bőgtem.
Nagyon rossz a tehetetlenség érzése, mindent kipróbálsz és csak sír a baba.Tesóm az egyedüli aki bíztat és dícsér hogy milyen türelmes vagyok hozzá.Igen, Jéemhez türelmes vagyok mert tudom hogy nem Ő tehet róla, nem direkt csinálja.Amikor rám mosolyog, akkor érzem hogy Ő sem haragszik rám azért mert nem tudom 100 százalékosan elmulasztani a pocakfájást és szerintem Ő is érzi hogy próbálok minél többet megtenni érte.De kibaszott kurvára nehééééééz!!!!
Ma voltunk a gyerekorvosnál P. Pityunál írattam fel málnás lötyit, mert hójövőhét szerdára a tanácsadásig nem tartott volna már ki.Emeljek bátran az adagon.Holnapra lesz kész.Legközelebb már ír fel kúpot is, de addig nem kólehet amíg nem lesz egy hónapos.Holnap, pénteken lesz 4 hetes :) Igazi nagyfiú.
Védőnő nem jött el csak telefonált, jövőhéten csütörtökön fél 9-re kell vinni az 1 hónapos státuszra.Mondtam hogy nem ígérem hogy pontos leszek, de elindulok akkor is ha visít a gyerek.Anyum majd lejön és segít.

tej már megint...

...egyre apadóban.Nem tudom mi lehet a baj, pedig nyugodtabb vagyok.Vannak egyébként jobb és rosszabb napok- a tegnapi éppen ilyen volt.Az a fránya hasfájás mint mindig.Megint egész nap sírt bármit is csináltam.Már van szélcsövünk is, néha nehéz bedugni a popójába annyira befeszít.Infacolt is vettem az espumizan és a málnaszörpel ízesített lötyi mellé.Tegnap is úgy aludt el egy órára hogy hajszárítóval melegítettem a pocakját.Most is sír, kevertem be tápot mert a tejem egyszerűen nem elég.Az első héten úgy voltam vele hogy oké, még nem indult be nem gáz a táp, biztonságot adott hogy van mihez nyúlni.Aztán annyira beindult hogy fagyasztottam is le belőle és a délutáni sétához is tudtam lefejni.De most elszomorít hogy kezd kevés lenni vagyis már kevés a tej, pótolni kell.Jövőhéten megyünk az 1. havi státuszra, abban az épületben van az anyatejgyűjtő állomás, megkérdezem tudnak-e szopi ügyben segíteni.Jövőhéten esedékes a gyerekorvos tanácsadás, majd mondom a dokinak a tápszert, mert lehet hogy kiírja az anyatejet neki ha szükségesnek látja.
A kezdetektől minden szopi végén megszoktuk köszönni a cicinek hogy tejet adott, és én megköszönöm Jéemnek hogy elfogyasztja amitől szép, nagy és okos kisfiú lesz.Ezért is szomorít hogy a végén nem nagyon lesz mit megköszönni.Basszus még csak 3 hete szoptatok, ne apadjon még el!!!!

tej

2 napja kevesebb az anyatejem, jóval kevesebb.Pedig most kevésbé vagyok feszült.Nem értem mitől van apadóban.Tegnap és ma is tápszerrel kellett pótolni az egyik evést.Most hogy a hasfájásra gyógyszert kap, nem sír egész nap.Jobb a hangulatom, könnyebben megy az ismerkedés a pindurral és mégis kevesebb az tej.Akkor volt a legtöbb amikor a legidegesebb voltam, 100-150ml-t letudtam fejni.Még jó hogy tettem el a mélyhűtőbe.Brrr, ma is sok édességet ettem, annyira kivagyok rá éhezveeeee.Fejezd be Judiiiiitttt!!!!

védőnői látogatás

Szerdán fél órával érkezése előtt szólt hogy ma jönne.Bár hallottam olyat is hogy valakihez úgy is mennek hogy oda sem szólnak előre.De előtte leírom mi történt hétfőn.
Kopognak délután.Nagy meglepetésemre és örömömre a gyerekorvos volt az, esküszöm ráérzett hogy iszonyat nagy szükségem van rá.Elhagyta az asszisztense Jéem adatait és azokat szerette volna elkérni.Mi szerdán mentünk volna hozzá a tanácsadásra, de kiderült hogy aznap szabin lett volna.Írt a pocakfájásra kikavarós málnaszörpös szuszpenziót, azt kell az espumizannal együtt szedni.Azóta jobb a helyzet, fájdogál a poci, de koránt sem annyira mint eddig.A Baby mecsek tea rossz döntés volt hogy azt itattam Jéemmel, mert a hiedelemmel ellentétben nem szélhajtó, hanem ez képezi a gázokat, de neki még nincs hasizma hogy kinyomja.Én meg itattam szegény gyerekkel, és szépen puffadt is tőle ahogy a nagykönyvben meg van írva.
Szerda: most egész normális volt, de semmilyen hasznos tanáccsal nem szolgál.A homeóbogyókat emlegeti már nem először, de én már nem is említem hogy nem hiszek benne.Jövőhéten vagy jön, vagy telefonál.Kész ez a nő.
A császármetszés hege és a hasam köldök alatti része elég érzékeny, olyan mintha fázna.Köldök alatt középen mintha vastagabb lenne a bőr és még mindíg érzéketlen.
Már kevesebbet sírok, jóval kevesebbet, de iszonyat fáradt vagyok.Attól félek hogy beteg leszek.Ez nálam tapasztalat hogy a kimerültség betegség formájában érkezik és elég pár nap pihenés, alvás és jobban is vagyok.Azt hiszem ez mostanában kivitelezhetetlen mostanában.
Beszélgettem 2 friss anyukával és mindketten említették hogy ők is sírnak és fáradtak, kivannak idegileg.De ezt csak akkor tették már amikor én kitárulkoztam érzelmileg.Ez szégyen lenne, tabu lenne?Erre miért nem készít fel senki, a védőnő a különböző prospektusok?Jó, írnak a szülés utáni depresszióról, de nem olyan szinten hogy ez gyakori jelenség lenne.Meg ez szerintem nem depresszió kategória, ez más, egyfajta tehetetlenség.Mindent megpróbálsz, de a gyerek nem úgy reagál, nem kapsz pozitív visszajelzést tőle.
Az időbeosztásom teljesen felborult, nem tudok időbeosztásom szerint enni, eleget inni sem.A feszültséget sok-sok édességgel vezetem le-sajnos- azután meg minden bajom van hogy visszahízom a korábban leadott 25 kilót.Még korán van, de 2 kókuszrudat már benyomtam, tegnap bounty és az általam sütött pogácsákat gyűrtem befelé.180g CH-t szerintem már délelőtt elfogyasztom.
Az édességről le kell állnom, de az időben megfelelő mennyiséget enni, egyenlőre kivitelezhetetlen.A cukrom nem tudom mennyi lehet.Volt hogy megmértem reggeli előtt, de azután 1órával már nem tudom mert épp szopi van.Jó ez a diéta, nekem nagyon bejött és nem jelentett nehézségetegy időután a betartása.Nem tudom hogy ilyen rendszertelen élet mellett hogyan lehet betartani, de törekedni fogok rá, azt megígérem.No, sír, de jókat pukizik közben.
Szeptember 21-én leesett a köldökcsonk:) természetesen eltettük emlékbe.

Immár Jéem 16 napos

Jéem igazi többemberes baba, ezért sincs időm nem hogy írni, de gépet bekapcsolni sem.Most is tejet kéne fejni.
A tej nehezen de beindult, sokat segített húgomék infralámpája.A mellbimbóm totoál sebes volt ezt nem krémekkel hanem anyatejjel kenegettem és a gyógyulásában sokat segített a félmeztelenség.Esténként nem vettem fel felsőt.Kipróbáltam a mellbimbóvédőt szoptatáshoz, de a nagyobb méretű sem elég a bimbóimra.Amíg nem volt elég tej, addig tápszerrel pótoltam ki neki az adagot.
Hasfájós a drágám, valami iszonyatosan.Espumizant adok neki és Mecsek baby teát kap amit nem igazán szeret, de jókat durrog tőle.Jéem egy visítógép ugyan azt műveli mint a kórházban.Persze a vendégek mindig akkor jönnek amikor véletlenül alszik és azt mondják, hát ez áldott jó gyermek.Ja...
Védőnő
Nagyot csalódtam benne. Ma 21 napos, azaz 3 hetes Jéem, ennyit erről hogy sűrűn tudok írni jönni.
Annyi történt hogy hazaérkezésünk után egy nappal kijött.Mesélem neki a problémákat, nincs elég tej, a gyerek visít, sebes a mellbimbó, kivagyok idegileg.El is sírtam magam előtte.
Jéem felébredt, húgom tutujgatja, a védőnő meg löki nekem a dumát, Mackócska próbálja nyugtatgatni, de cici kellene neki.Aztán a kezembe került, visít mint akit nyúztak.
A védőnő tudja hogy szoptatni kellene, zavarbajön és elköszön.Én ezen annyira felháborodtam hogy el sem tudom mondani.Ha én védőnő lennék és a friss anyuka azt panaszolja hogy nem tud rendesen szoptatni, ráadásul fáj a cici, akor én felállnék és azt mondanám.Anyuka látom a problémát, tegyük cicire a kicsit és szépen benyomnám a bimbót a kicsi szájába ahogyan a kórházban is tette az ottani védőnő.

régen jártam már erre

Két és fél hét kórházi benntartózkodáson vagyok túl, és lassan egy hete jöhettünk haza a kórházból.Immár hármasban vagyunk.Most nem készítettem jegyzeteket a kórházban, inkább csak megjegyzéseket, érzéseket közölnék.Lehet hogy egy kicsit zagyva lesz mert nem írom le előre a gondolataimat, nem rendszerezem a történéseket, csak ahogyan eszembe jutnak a dolgok.

Augusztus 19 a kórházba vonulás napja - lett volna.
Este még elmentem pisilni és azt vettem észre hogy el kezd jobban folyni.Felálltam elállt, lekuporodtam elindult.Gondoltam jól megvizsgálhatott a dokim délután és beindított valamit.Kiabáltam Mackócskának hogy folyik a magzatvíz.Mászkáltam a lakásban, mert azért gyanus volt hogy ha állok nem folyik.Ismét wc, lekuporodás, folyik.Mászkálás, megint wc, megint folyik.Na erre mondtam hogy irány a kórház.S. doki volt az ügyeletes, megvizsgált, feltolta a baba fejét, elengedte, azt mondta hogy ilyenkor folynia kéne.Egész este rajtam volt az NST és külön ellenőrizték a szívhangot doplerrel is a vajúdóban.Akkor este akkora pánik lett úrrá rajtam, hogy remegett a kezem lábam.A szülésznő azt mondta hogy felül repedhetett meg a magzatburok és az összeforrt, ugyanúgy mint akinél amniocentézist végeznek.Reggel vittek ki a kórterembe.
Naponta NST, Kétnaponta ultrahang- kevesebb magzatvíz, egy hét múlva megint megfelelő a magzatvíz mennyisége, aztán ismét kevesebb.Az ultrahangok alapján a baba gyarapodott, de a lemaradás mértéke továbbra is 3 hét.
Én tettem volna?
Már a kórházban is az volt az érzésem hogy a szülés folyamatát a pánikom állította meg.A benntartózkodás alatt egyébként szép fájásaim voltak, a baba hihetetlen erővel nyomta már lefele magát.Csak hát rendszertelenek voltak, szólni nem volt érdemes miatta a nővéreknek, mert itt csak 5 perces fájásokkal lehet kimenni szólni.A baba a második héten totál elmozdult, teljesen fel volt csúszva a tüdőmig.A szívhang hallgatáskor hüledeztek hogy nagyon fent van- haránt ferde faros a gyerek az egyik nővér tapogatózása szerint.
Élvezem-kiélveztem...
a terhesség utolsó heteit, napjait lelkiekben- csak azt sajnálom hogy ezt nem itthon tehettem és nem Mackócskával ketten simogathattuk a pocakom amikor kidugta a csipőjét.Sajnos nem tudott meglátogatni minden nap, de amikor velem volt azok a pillanatok nagyon bennsőségesek voltak.Mintha búcsúzkodnánk a pocakomtól és rákészülnénk a cseppike fogadására.
A nagy fekete pók
Hihetetlen, de igaz!!!Akinek az ágya felett megjelent a fekete pók az megszült!!!Szülőpóknak neveztük el, én állandóan felfelé tekintettem hogy hozzám mikor jön már :) Szegénykét a takarítónéni leütötte.
Miért nem történik semmi?
AZ ABPM- 24 órás vérnyomásmérő 3 naponta volt rajtam, 3 naponta kellett emelni a Dopegyt adagot és kiegészítésként Cordaflexet kaptam amin szintén emelni kellett.Ezért sem értetttem hogy miért kell kínlódni, miért van értelme emelni a gyógyszerek adagján a 39. héten, miért nem császároznak már meg ha arra vagyok kiírva.Korházba kerülésem után 3 napon át kaptam a tüdőérlelő infúziót.Olyan voltam mint egy kabaré.Egyik karomba csöpög az infúzió akit Bodrinak a hű társamnak neveztem el, másikon a 24 órás vérnyomásmérő és ezzel mentem ki NST-re.A főnővér meg rámszól délután hogy nem mentem ki vérnyomást mérni, mondtam hogy az infúzióval nem is tudtam volna.Igen, az ABPM ellenére napi 4-szer ki kell sétálni vérnyomást méretni.
Diab kaja
Vicc, de ugyan az mint a többieké, csak én kaptam uzsire egy kefírt vagy almát, esetleg fél korpászsömlét.A cukrom egyébként végig jó volt, szépen adagoltam az inzulint.Nem jött be a professzorasszony jóslata hogy szülés eőtt meg fog emelkedni az inzulinigény, de keményen tartottam a diétát is hozzá.
Szobatársak
Hihetetlen jó társaságba kerültem, kivéve a szülés előőtti pár napban.Egy olyan búvalbélelt csaj jött a szobába, ekkor már csak kettesben voltam vele, később jött egy másik lány aki jó fej volt.Na ez a csaj totál lehúzott érzelmileg, meg akkor már éreztem hogy sok ez a két hét, nagyon sírtam, kiborultam teljesen.
Dokim
Egy hét után annyit mondott hogy már csak napok kérdése és én annyira hittem neki hogy meg lesz a baba.A nővérek is mondtak, legkésőbb kedd vagy szerda.De nem történt semmi.
Szeptember 1-én félrehívott a VIP szobába és mondta hogy szerinte ezt a terhességet már meg kellene szakítani, mi erről a véleményem.Egyetértettem vele.Mondta hogy reggel 6-kor menjek oda S. nővérhez és mondjam hogy 5 órától fájásaim vannak.És ez a dolog maradjon kettőnk között.
Este úgy 8-9 körül bejött az egyik nővér hogy azonnal mennem kell NST-re, mert S. doki (aki felvett az osztályra) látni akarja a papíromat.A nővér azt mondta hogy én nagyon fontos beteg lehetek, ha a dokim személyesen telefonált be miattam.Mit ne mondjak, leesett az állam.
Reggel úgy tettem ahogyan a dokim mondott, de én azt hittem hogy a nővér be van avatva.Rátett az NST-re és a fájdalmaimról kérdezett és vagy jó színész, vagy fogalma sem volt a szituációról.Semmit sem mutatott a gép, S. doki jött, látott 10 perces fájásokat.Összeszedtem a szüléshez a cuccokat, törölköző, tusfürdő, cukormérő, inzulin, fényképezőgép, szőlőcukor, wc papír.
Előkészítőben
Manuális vizsgálatot követően- S. azt mondta:- Cg.2111 mondjuk-, jött a borotválás (este már megpróbáltam borotválkozni, de ezek szerint nem nagyon sikerült) Zs. nővértől aki a legtündéribb szülésznő, beöntés ami egyáltalán nem gáz.Azután wc-zés vagy 3-szor, zuhanyzás.Akkor jött a dokim amikor a kórházi hálóinget megkaptam, bekukkantott a kis perverz amikor pucér voltam, kérdezte:-Juditka kikakilta magát?Válasz:Igen, kikakiltam magam.Dokim ideges volt mert elég későn szóltak neki rólam.
Vajúdóban mind a 3 ágyon voltak, az egyik lány kérdezte hogy nem izgulok?Mondtam hogy nem, nyugodt vagyok.Ugyan az a nyugalom szállt meg mint amikor a leszívás napja volt, ezt a másik előkészítőben el is mondtam a főnővérnek akinek az arckifejezését nem tudom hova tenni olyan furcsán nézett.
Itt rátettek az NST-re, közben infúziót kaptam és a branülbe különböző szurikat.Kaptam katétert is.Levetkőztettek meztelenre, áttoltak a műtőbe.Az altatós nyomkodta a gerincem-vaktában szúrunk, na itt berezeltem egy kicsit.Egyébként ez sem fáj.Az altatós elkezdett csipkedni hogy merre zsibbad, a dokim addig fertőtlenített.
Az lepett meg az egészben hogy mennyire rángattak az ágyon.Ez kétszer történt meg, másodszorra sokkal erőteljesebben és hosszabb ideig.Furcsa érzés volt az is amikor a mellem alatt éreztem ahogy oda teszik az eszközöket.Oldalra néztem és láttam magam kiterülve a gyógyszeres szekrény ablakán visszatükröződni.A jobb kezemmel meg állandóan a bőrömet fogdostam és azt kérdeztem magamtól hogy ez én vagyok?Olyan furcsa tapintása volt, főleg hogy az oldalamon már nem éreztem az érintést.8-kor kezdődött a műtét és 8.40-ig tartott.
Kisfiam
Soha nem fogom elfelejteni ezt a pillanatot amíg élek.A dokim kiemelte J-M-et és felsírt.Az altatós kérdezte hogy örömkönnyek és én bólogattam.Dokim megszólalt:retard.Oldalról láttam mag a kicsit, fantasztikus volt.A fejemnél egy pillanatra megmutatták az biztos, de az nem maradt meg bennem.
Kitoltak a császáros szobába, infúziót kaptam, mérte a gép a vérnyomásomat, nézték a pulzust is ami állandóan leesett 50 alá, így pittyegett a gép folyamatosan.Mozgatnom kellett a karomat hogy jobb legyen a keringés.Meg az EKG tappancsai voltak rajtam.
Folyamatosan kérdezték kell-e fájdalomcsillapító, de addig nem kértem amíg igazán nem fájt.Nézték hogy mennyi folyadékot iszok és mennyi távozik.Az első nap 6 litert ittam és 10 liter jött ki.A sok folyadéknak köszönhetően nem fájt a fejem és nem volt hányingerem sem.
A hasamba be volt vezetve egy cső amibe a vér távozott-nem tudom mi a neve.Nekem 2 napig hagyták bent amiért áldottam a dokim.
Első este már fel kellett ülnöm, egy pillanatra fel is álltam de nem nagyon ment, így ott fürdettek ülve.
Jéemet már délután behozták hozzám, aztán 3 óránként meg kellett szoptatni.nem nagyon ment, meg nagy fájdalmaim voltak, alig tudtam oldalra is fordulni.Ő volt az egyedüli aki a cukrosvíz mellé kaphatott tápszert a kórházban.Olyan kis formás baba hogy csuda, annak ellenére hogy nagyon picike.2800g, 52 cm.Kis pálcika karok és lábak.Ici-pici csípő.Ujjai kis vékonykák.Amikor megláttam az arcvonásait, úristen tiszta Mackócska.
Másnap amikor kivették a katétert és sikerült pisilnem akkor mehettem át a megfigyelőből a rendes baba-mama szobába.
Baba-mama szoba
Csak azért vitték ki délután Jéemet mert még bennem volt a cső, nehezebben mozogtam.Áldottam az eget érte, egyfolytában bőg a drágám, mit bőg visíííít kegyetlenül.Tej még alig, rossz a szopi technika kezd már most sebes lenni a mellbimbó.Estére is elvitték.Hála.
A baba-mama szoba tök kibaszás.Itt még egyet utóljára pihenhetne az ember, de nem lehet.Nem elég a fájdalom, de a baba sír, tej nincs, itt nem jönnek segíteni a csecsemősök.Nagyon szörcsögött az orra, látszott is a trutyi benne, alig kapott levegőt.Kértem segítséget hogy orrszívóval szívják ki.Még engem toltak le hogy az magzatvíz és jól van úgy.Papírzsbkendővel piszkáltam ki úgy ahogy.
A legrosszabb a felkelés és a lefekvés volt a fájdalom miatt.Ha már álltam és mászkáltam az már nem volt gázos.A fürdés volt még nehéz, a szivaccsal idétlenkedni.
Nem értem a sok Gyakorikérdések.hu-n lévő kismamát akik császárt akarnak, mert rohadtul fáj utána.mondom azt úgy hogy más tapasztalatom nincs róla.
Nehéz volt az a 4 nap amit még a császár után bent töltöttem de ami még rám várt arról nem is álmodtam.
Hála
Azon törtem a fejem hogyan adjam oda a pénzt a dokinak, ilyet még nem csináltam.Köntös nem volt nálam aminek a zsebébe be tudtam volna tenni a borítékot.Jött a segítség, visszakaptam a mappámat a leleteimmel együt, így azzal együtt mentem az elbocsájtás napján kötözésre.El is sírtam magam a doki előtt, jól megölelgetett, dicsért hogy kevés ilyen betege van aki így betartja az utasításokat.Később a férjemmel is találkozott neki is dicsért.80-at adtunk neki, sajnos csak ennyire volt keret, de simán megérdemelte volna a dupláját is.60-at adtam volna a sima szülésnél.
Varratszedés szept.2 péntekhez egy hétre volt, ez sem volt vészes.