Arra lennék kíváncsi, hogy azokban a családokban ahol az apuka ragaszkodott ahhoz hogy "márpedig ennek a gyereknek csak ez lehet a neve semmi más", ott az apuka hogyan viselkedett a baba születése után?
Ismerek két lányt akiknél ez volt, az egyik lánynál a pasi lelépett nemsokkal a baba születése után, a másiknál a terhesség alatt lépett le a srác, csak akkor jelent meg újra amikor a gyermek 11 hónapos volt.Nálunk is ragaszkodott Mackócska a névhez, sőt minden baja volt a második keresztnév ellen.Semmiben sem segít, még tisztába sem rakja Jéemet.Tegnap történt, mackot csináltam.Reszelem a krumplit, közben elérkezett a szopizás ideje.Nem vette át a reszelést hogy segítsen vagy legalább fokhagymát pucolt volna az nem nagy munka.Ha segít fél órával hamarabb végezhettem volna.Sütés közben bejön hogy sír a gyerek.Kérdeztem átveszi-e a sütést amíg megnyugtatom.Nem, inkább sírjon.Este az ágyunkat az istennek sem vetné meg...mérges vagyok, dühös vagyok.Mivel ŐŐŐŐ keresi a pénzt nekem kuss a nevem- nevetséges...
Vajon van összefüggés az apajelöltek névadáshoz ragaszkodása a későbbi köcsögösködésükhöz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése