2013. július 18., csütörtök

sátorozni...

...voltunk bátyámék kertjében a hétvégén.Ahhh végre kimozdultunk itthonról, nem a megszokott környezet.Jéem csudajól érezte magát.Együtt a gyerekek, barátságos kutya, egész nap kint az udvaron.
Probléma: idegen helyen alvás
Jobban mondva annak a hiánya.
Pont múlt héten beszélgettem erről a csiri-biri tornát tartó óvónővel.Az ő kisebbik fia ilyen mint Jéem.Természetük teljesen egyforma.Az óvónéni nagyobbik fia bárhol bármikor elalszik, a kicsi nem.Csakis kizárólag otthon.
Ugye Jéem a szombatonkénti dédipapamamadélibábcicakutya látoatáskor nem alszik délután.Nővérkéjénél sem volt hajlandó, este is csak sírással.
Bátyáméknál sem aludt délután.Olyan érdekes, ő nem az a típus aki szinte beájul a fáradságtól.Ő nyomja és nyomja ezerrel.Pedig olyan vicces képek születnek olyan helyzetekből amikor a gyerkőc valamilyen tevékenység végzés közben alszik el.Na nekünk ilyen fotónk sosem lesz.
Tartottuk az esti rutint.6-kor vacsora, 7-kor fürdetés, 8-kor alvás.
Befeküdtünk mindhárman a sátorba és az istennek nem aludna el.Megint csak sírás közben.Pedig azt gondolnám, hogy az a fontos neki hogy azok fekszenek mellette akik szeretik, vigyáznak rá, biztonságban érzi magát.De nem.Úgy tűnik neki fontos a megszokott környezet, a saját ágyikó.
(természetesen vittük azokat a játékokat, könyveket magunkkal amiket szeret, amikhez ragaszkodik, de még így sem ment a dolog)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése