...ezzel a óvónővel szemben.Mások azt hihetik hogy csókos vagyok nála, mert megölel néha, dumál hozzám.Gondolkodom hogy ez jó szándék- e részéről, szimpatikusnak tart, vagy ez egy taktika, egy védekezés lehet hogy tuti ne szólj be neki, se a vezető óvónőnek, hiszen egész évben csak a szar visszajelzéseket kaptam a gyerekemről.
Egyik nap behívott reggel a csoportszobába.Gondoltam nna már megint mi van.Panasz áradat, de nem Jéemre hanem a munkájára, nézzem meg 150 oldalas portfolió, továbbképzés, otthoni óvodai munka, rosszak a gyerekek bla bla bla.
Jön Á. az anyukájával, ő a legkissebb- legfiatalabb a csoportban, nem rég töltötte a 3- at.
Sír.Nehéz az elválás anyától.Lefejti a karjait anyukáról, ajtó becsuk.Leülteti reggelizni.Á. még mindig sír.Óvónő:-Á. fejezd be! ( végig hangosan, utasítva) Akkor sírjál amikor verekszel!Fejezd be!Majd akkor sírjál amikor Jéemet cseszteted! (Közvetlenül a gyerek előtt akkorát csap az asztalra, hogy összerezzennek a gyerekek)Aztán megint jön a fejezd be! Ezután megfogja és kiviszi a mosdóba.
Egyik kisfiú megszólal, hogy nagyon megijedt hogy sírt Á.Aztán még ketten mondták hogy megijedtek.
Kérdeztem a gyerekeket mit lehetne csinálni, hogyan tudnának segíteni Á- nak.Az a fiú aki először szólt, annak nem volt ötlete.Felvetettem hogy talán segítene ha játszanának vele, de az is lehet, hogy egy ölelés is segít.
Visszajöttek, már nem sírt Á, reggelizik.Én meg elmentem.
Azt tudni kell a történethez, hogy Á. apukája tavaly egy balesetben meghalt.Nem igaz hogy a gyerekek vagy legalább is nem mindenkire igaz hogy nem emlékeznek a 3 éves koruk előtt történtekre.Á. nem hiszi el az anyukájának hogy az apukája a csillagokban van mint a nagypapa, szerinte ő haza fog jönni.Biztos vagyok benne hogy a reggeli nehéz elválás ennek tudható be a kisfiúnál, tudatalatt félhet hogy anya nem fog jönni.Miért kell így bánni egy gyerekkel?!Ha vele szemben így viselkedik, mással is megcsinálja.
És vannak a gyerekeknél a stressznek testi jelei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése